Tantárgykövetelmény
BMETE14AX15
-
A
tárgyprogram utolsó módosításának kelte: 2014.
április
-
Heti óraszám: 2+2+0 , követelmény:
vizsga, kredit: 4
-
A
tantárgyfelelős személy és tanszék: Dr. Wittmann
Mária, Fizika Tanszék
-
A
tantárgy előadója: Dr.
Bokor Nándor, Fizika Tanszék
-
A tantárgy
az alábbi témakörök ismeretére épít:
Középiskolai
fizika; differenciál- és integrálszámítás,
közönséges differenciálegyenletek alapjai,
vektoralgebra, komplex számok.
-
Kötelező/ajánlott
előtanulmányi rend:
Kötelező előzetes követelmény:
Matematika A1
-
A tantárgy
célkitűzése:
A fizikai,
közelebbről a mechanikai jelenségek és törvények
rendszeres, a belső összefüggéseket feltáró
tárgyalásával a hallgatók fizikai világképének
megalapozása, továbbá a mechanika más tudományokkal
és a technikával való összefüggésének, a
gyakorlatban való alkalmazhatóságának bemutatása. A
tárgy fontos szerepet játszik a hallgatók
problémafelvetési, modellalkotási és
problémamegoldási készségének fejlesztésében, a
modellek érvényességi határainak tudatosításában. A
tárgy alapot nyújt mindazon tárgyakhoz, amelyek
fizikai ismereteket használnak fel.
-
A tantárgy
részletes tematikája:
1. hét
Bevezetés
A fizika felosztása, módszerei. Fizikai mennyiségek, SI.
Vektorok.
Időfüggő mennyiségek, változási sebesség, átlagérték.
A mechanika felosztása, módszerei. Tömegpont. Merev test,
transzláció, rotáció.
Vonatkoztatási rendszer és koordinátarendszer.
2. hét
A
tömegpont kinematikája
Kinematikai alapfogalmak:
Descartes-koordinátarendszer. Síkbeli polárkoordinátarendszer.
Koordinátatranszformációk.
Sebesség. Átlagsebesség.
Egyenesvonalú mozgás, egyenletes mozgás.
Gyorsulás. Egyenletesen gyorsuló mozgás.
Szögsebesség és szöggyorsulás síkbeli mozgásnál és merev test
forgó mozgásánál.
Tangenciális és centripetális gyorsulás. Simuló kör.
Körmozgás. Egyenletes körmozgás.
3. hét
A dinamika axiómái
Az I. axióma. Inerciarendszerek. A II. axióma. Erő és tömeg.
Súly és súlytalanság. Súlyos és tehetetlen tömeg. A III. axióma.
Az erők szuperpozíciója.
Erőtörvény. A fizikában gyakran előforduló erőtörvények:
rugóerő, földi nehézségi erő, általános gravitációs erőtörvény,
súrlódás, közegellenállás.
4. hét
Mozgásegyenlet. Kezdeti feltételek, determinizmus.
Tehetetlenségi erők. A mozgásegyenlet nem-inerciarendszerekben.
Transzlációs tehetetlenségi erő, centrifugális erő.
5. hét
Kiterjedt testek mechanikájának
alapjai
Pontrendszer, kontinuum.
Belső és külső erők. A pontrendszer mozgásegyenlete.
A tömegközéppont fogalma és jelentősége.
Impulzus és impulzusmomentum
Tömegpont impulzusa. Kiterjedt test impulzusa. Impulzustétel
pontra és kiterjedt testre. A tömegközéppont tétele.
Impulzusmegmaradási tétel.
Vektor momentuma. Vonatkoztatási pont, kar.
6. hét
Impulzusmomentum. Erőmomentum: forgatónyomaték. Az
impulzusmomentum tétele pontra és kiterjedt testre. Az
impulzusmomentum megmaradásának tétele. Centrális erőtér.
Munka, energia, teljesítmény.
Tömegponton végzett munka. Teljesítmény, átlagteljesítmény.
Energia, energiamegmaradás. Tömegpont és pontrendszer kinetikus
energiája. A kinetikus energia tétele.
7. hét
Konzervatív erőtér. Potenciális (helyzeti) energia. Gravitációs
tér térerőssége és potenciálja. Erővonalak és ekvipotenciális
felületek.
Mechanikai energia. A mechanikai energia megmaradási tétele. A
konzervatív erőtér tulajdonságai. Disszipatív erők.
Példák, alkalmazások
Mozgás homogén erőtérben.
8. hét
Rezgőmozgások: harmonikus, csillapodó, gerjesztett rezgés.
Nyugvó kényszerek. Felület. Nyújthatatlan kötél.
Matematikai inga, síkinga. Kúpinga.
9. hét
Sebességre merőleges erő: töltött részecske mozgása homogén
mágneses térben
A bolygómozgás. Kepler törvényei, kéttest probléma.
Súrlódás. Görbült lejtő, síklejtő.
10. hét
Merev testek
Definíció, szabadsági fok. Általános mozgás felbonthatósága
transzlációra és rotációra.
Merev test mozgásegyenletei: az impulzustétel és az
impulzusmomentum tétel. Merev testre ható erő eltolhatósága.
Egyenértékű erőrendszer. Erőpár.
11. hét
Tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték. Merev test forgása
rögzített tengely körül: analógia a haladó mozgással: ”szótár”.
Forgási energia. Fizikai inga. Torziós inga.
A
kontinuummechanika alapjai
A kontinuum mozgásának leírása. A mozgás felbontása haladó
mozgásra, forgásra és alakváltozásra.
Térfogati és felületi erők. A kontinuum mozgásegyenlete.
Feszültségtenzor. Húzó- és nyírófeszültségek.
12. hét
Rugalmas testek
Egyszerű nyújtás. Harántkontrakció. Young-modulus és
Poisson-arány.
Egyszerű nyírás: torziós modulus.
Fluidumok
Folyadékok és gázok sztatikája. A nyomás magasságfüggése állandó
sűrűségű folyadékban és izoterm ideális gázban. Forgó folyadék.
Arkhimédész törvénye, úszás.
13. hét
Ideális és viszkózus fluidum. Áramlási jellemzők.
Mérlegegyenletek. Tömegmérleg. Kontinuitási egyenlet áramlási
csőre.
A kinetikus energia tételének alkalmazása ideális fluidum
áramlására: Bernoulli-egyenlet. Alkalmazások.
14. hét
Viszkozitás. Stacionárius áramlás hengeres csőben.
Közegellenállás. Hidrodinamikai felhajtóerő.
Turbulencia.
-
A tantárgy oktatásának módja: előadás, számolási gyakorlat, konzultáció.
- Követelmények:
A tantárgyat felvevő hallgatónak
félév végi aláírást és vizsgajegyet kell szereznie. A vizsgára
bocsátás feltétele az aláírás megszerzése.
A félév során a
hallgató a számolási gyakorlatokon két zárthelyit ír. Az
aláírás feltétele egyrészt a két zárthelyi egyenkénti sikeres
teljesítése, másrészt az előadások és a számolási gyakorlatok
látogatása.
A számolási
gyakorlatokon írt két zárthelyire egyenként 25 pont kapható.
Mindkét zárthelyin külön-külön el kell érni 10 pontot.
Az előadásoknak és a
számolási gyakorlatoknak 70 %-án kell jelen lenni, azaz
maximum 4-4 alkalommal lehet hiányozni.
- A
félév végi osztályzat kialakítása 50 %-ban a
számolási gyakorlat zárthelyiken és 50 %-ban a vizsgán elért
eredmény alapján történik, de pluszpontok szerezhetők házi
feladatok beadásával.
Házi
feladatok: A félév során 8 alkalommal kiadunk fakultatív házi
feladatot, amit a következő héten lehet beadni, és ha helyes a
megoldás, max. 1-1 pontot ér. Az így szerezhető pontok nem váltják ki a
minimumkövetelményeket, de a vizsgajegy
kialakításánál beszámítanak az összpontszámba.
A vizsgaidőszakban a hallgató írásbeli vizsgát ír. A vizsga
csak akkor értékelhető, ha a beugró kérdések 60 %-ára a
hallgató helyes választ adott. A vizsgazárthelyin elérhető
maximális pontszám 50 pont. Vizsgajegyet az kaphat, aki az 50
pontból minimum 22-t elér. Ekkor a vizsgajegy a két félévközi
zárthelyin és a vizsgazárthelyin szerzett pontok összege
alapján a következő:
– 39,9: elégtelen
(1)
40 – 54,9: elégséges
(2)
55 – 69,9: közepes
(3)
70 – 84,9: jó
(4)
85 –
:
jeles (5)
A vizsgatételeket, a belépő kérdéseket,
válogatást a feltétlenül szükséges előismereti kérdésekből,
valamint az emelt szintű képzés anyagát interneten
közzétesszük.
Az írásbeli vizsga anyaga az előadáson elhangzott anyag.
Minta
feladatsorok 1
2
3
4
a vizsgára készüléshez;
ezek megtalálhatók Bokor Nándor oldalán is: http://omg.phy.bme.hu/hu/index.php/oktatas-3
Emelt szintű vizsga
Az emelt szintű
vizsga anyaga a
normál vizsga teljes anyaga, kiegészítve az alábbi témákkal:
(1) Az 1. és 3.
Kepler-törvény levezetése a newtoni mechanikából.
(2) Stacionárius,
lamináris áramlás hengeres csőben: a sebességeloszlási
profil levezetése.
(3)
Relativisztikus kinematika (Lorentz-transzformáció,
idődilatáció, hosszkontrakció, Lorentz-féle sebességösszeadási
törvény, ikerparadoxon, pajta-pózna paradoxon).
(4)
Relativisztikus dinamika (az impulzus, a mozgási energia és az
összenergia relativisztikus kifejezése, rugalmas és rugalmatlan
ütközések relativisztikus tárgyalása).
(5) Mozgás leírása nem-inerciarendszerben. A
tehetetlenségi "erők".
Ajánlott irodalom a fent felsorolt emelt szintű anyaghoz:
(1)
Budó: Mechanika
(2)
Budó: Kísérleti fizika I.
(3), (4): Taylor-Wheeler:
Téridőfizika
(5) http://fizipedia.bme.hu/images/4/4e/2_tehetetlensegierok.pdf
A tárgyat emelt szinten teljesíteni a következő feltételekkel és
módon lehet:
Emelt szintű vizsgára az jelentkezhet, akinek
a vizsgajegye legalább négyes. Ha ez teljesül, külön vizsganapon
-de még ugyanebben a vizsgaidőszakban- lehet letenni az emelt
szintű vizsgát. Ezen nemcsak az emelt szintűként megjelölt anyagot
kell tudni, hanem a normál anyag alapos ismeretét is ellenőrzi az
oktató. Ha ez a vizsga sikeres, a neptunban a következő félévre
kell felvenni a tárgyat emelt szinten, és akkor kerül beírásra a
jegy.
Megjegyzés: Az érdeklődők
számára az emelt
szintű anyaggal
kapcsolatban konzultációs lehetőséget biztosítunk.
- Pótlási lehetőségek:
A TVSZ-nek
megfelelően a két zárthelyi közül az egyikhez pótzárthelyi
írható a szorgalmi időszak utolsó hetében, ill. a pótlási
héten. Ha ez a pótzárthelyi nem eredményes, illetve ha a
szorgalmi időszakban írt két zárthelyi közül egyiken se érte
el a hallgató a minimális 10 pontot, akkor a pótlási héten
újabb pótzárthelyi írható az egész félév anyagából
különeljárási díj megfizetése mellett.
Egyes előadásoktól távolmaradóknak is ajánlatos az előadással
lépést tartani, ehhez biztosítunk az interneten hozzáférhető
segédanyagokat, továbbá konzultációs lehetőséget.
-
Konzultációs
lehetőségek:
az
aktuális félév elején egyeztetve
-
Jegyzet,
tankönyv, felhasználható irodalom:
Régi
linkek interneten elérhető egyéb anyagokhoz; előadások vázlata
- †Farkas
Henrik anyagai
-
A tantárgy
elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka:
Heti 2 óra előadás és 2 óra számolási gyakorlat, az előzetes
ismeretektől függően heti 1-3 órás felkészülés; 6-10 órás
felkészülés a zárthelyikre, a vizsgaidőszakban 5-6 nap
felkészülés.
-
A tantárgy tematikáját
kidolgozta:
Dr. Farkas Henrik†,
egy. docens, Kémiai Fizika Tanszék, Fizikai Intézet
Dr. Márkus Ferenc, egy. adjunktus,
Fizika Tanszék, Fizikai Intézet
Dr.
Noszticzius Zoltán, nyug. egy. tanár, Fizika
Tanszék, Fizikai Intézet
Dr.
Wittmann Mária, egy. docens, Fizika Tanszék, Fizikai
Intézet
Dr. Kály-Kullai Kristóf, egy.
adjunktus, Fizika Tanszék, Fizikai Intézet
Dr. Bokor Nándor, egy. docens,
Fizika Tanszék, Fizikai Intézet
Nefelejcs
követelmények
A Föld sugara, forgási és keringési ideje; földrajzi fokok
jelentése.
Sűrűségadatok: levegő, víz, jég, vas, higany.
Skalártér szintfelületei. Gradiens fogalma és szemléletes
jelentése, iránya, nagysága.
Vektortér vektorvonalai, elemi felület vektora, vektortér
fluxusa.
A leggyakoribb prefixumok.
Síkszög, térszög definíciója.
Szinuszos folyamat képlete, grafikonja, jellemzői.
Helyvektor, pálya, út, elmozdulás.
Sebesség, nagysága, iránya. Átlagsebesség.
Egyenesvonalú mozgás. Egyenletes mozgás. Egyenletesen
gyorsuló mozgás.
Síkmozgás szögsebessége. Körmozgás gyorsulása.
Tangenciális és centripetális gyorsulás.
Inerciarendszerek. Hány van, és mi köztük a kapcsolat?
A mechanika axiómái.
Erő, erőtörvény, erőtér fogalma. Gravitációs erőtér.
Mozgásegyenlet.
Centrifugális erő.
A sűrűség. Átlagsűrűség.
Tömegközéppont helyvektora.
Tömegpont impulzusa és impulzusmomentuma.
Impulzustétel. Impulzus-megmaradás tétele.
Forgatónyomaték.
Az impulzusmomentum tétele.
Tömegponton végzett munka.
Teljesítmény. Átlagteljesítmény.
Kinetikus energia.
A kinetikus energia tétele.
A mechanikai energia megmaradási tétele. A helyzeti
energia a nehézségi erőtérben.
Transzláció és rotáció.
A merev test fogalma, szabadsági foka.
Húzó- és nyírófeszültségek. Nyomás.
Áramerősség, áramsűrűség. Fluidum, ideális fluidum és
viszkózus fluidum