Szív mint aktív közeg

Felmerülhet a kérdés, hogy miért vizsgálják a kutatók a kémiai hullámokat. A válasz az, hogy ilyen tulajdonsággal rendelkező rendszerek a természetben nagyon sok helyen előfordulnak. Ebből most egy példát ragadok ki a szívet. A szív is mint gerjeszthető aktív közeg viselkedik.

Leegyszerűsítve egy szívverést azt monhatjuk, hogy a színusz csomóból kiindul el egy ingerület hullám, majd az a szíven végighaladva önmagával ütközve elhal. Ezalatt a szívizmot összehúzódásra készteti. Sajnos a szívben is előfordulhat az az eset amit korábban már láthattunk, hogy egy akadály körül körbe-körbe forog a hullám. Ezt a nem kívánatos esetet a szívben lebegés nevezik. Ennél sokkalta súlyosabb eset amikor a szívben spirálok keletkeznek és ilyen módon nem engedik a szívet rendszeres összehúzódásra. Ezt szívremegésnek hívják.

Mintázat a sejtben

A kémiai mintázatoknak nagy jelentőséget tulajdonítanak a morfogenezisben. Hogyan lesz a megtermékenyített petesejtből ember. És mi köze ennek a mintázatképződéshez?

A megtermékenyített petesejt többször osztódik, az így létrejött sejtek azután differenciálódnak. Valószínüsíthető oka a differenciálódás elkezdődésének valamilyen kémiai anyag koncentrációjának inhomogén eloszlása a sejtek között és a sejten belül, amely mintázatként jelenik meg. Ez az inhomogén kémiai koncentráció eloszlás (mintázat) az előidézője a differenciálódásnak. így történhet meg, hogy kezdetben két teljesen egyforma sejt különbözőképp fejlődik tovább.